Ft
Ft
29°C
16°C
Ft
Ft
29°C
16°C
06. 06.
péntek
Legolvasottabb témák
Orbán Viktor
Orbán Viktor
migráció
migráció
energiaválság
energiaválság
orosz-ukrán háború
orosz-ukrán háború

Akták

AKTA
Háború Ukrajnában
AKTA
Választás 2024
AKTA
Háború Izraelben
AKTA
Lengyel választás
AKTA
Egymillió Találkozás Napja
AKTA
Foci Eb 2024
AKTA
Olimpia 2024
AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024
AKTA
Árvíz 2024
AKTA
Magyar Péter botrányai
AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025
AKTA
Pénzügyi beszámolók
Előfizetés
Szerzőink Feliratkozás hírlevélre
06. 06.
péntek
Hírek
Vélemények
Hetilap
Orbán Balázs Genfi Egyezmény ókor középkor ENSZ migráció illegális bevándorlás menekült vélemény Mandiner

Menekült vagy menedék? Hallgassuk meg az ősök tanácsát!

2017. október 09. 10:22

Az ókor és a középkor menekültekről való gondolkodásának középpontjában nem a személy, hanem a helyszín áll. Nem a „menekült”, hanem a „menedék”. S ha megértjük ezt a gondolkodást, akkor rádöbbenünk, hogy valódi morális kötelezettségünk nem abban áll, hogy emberek egyéni élethelyzetét megpróbáljuk objektíven megítélni. Erre nem is vagyunk képesek rá. Éppen ellenkezőleg: a humanitárius kötelezettség abban áll, hogy biztonságos helyet hozzunk létre mindazoknak, akiknek erre szükségünk van. Ezek a biztonságos helyek pedig bárhol lehetnek a világon, nem kell feltétlenül a saját országainkban lenniük.

2017. október 09. 10:22
Orbán Balázs
Orbán Balázs
Mandiner

Mire gondolunk akkor, ha kimondom azt a szót: „menekült”? Egy olyan személyre, aki a személyes élethelyzete miatt más állam védelmére szorul. A kulcsszó a személyes élethelyzet. Tudni akarjuk az egyén múltját, s annak alapján állapítjuk meg, hogy valakit nevezhetünk-e menekültnek. A menekültek jogáról szóló 1951-es Genfi Egyezmény egy menekült egyéni élethelyzetét a különböző „védett tulajdonságok” miatti „üldöztetéstől való megalapozott félelemként” írja le. Evidencia az, hogy így gondolkodunk? Igen is, meg nem is. 

Ugyanis nem mindig volt ez így! A klasszikus értelmezés szerint – ami az ókorban és a középkorban is meglehetősen erősen jelen volt – menekültté ugyanis nem az egyéni élethelyzet, hanem a tartózkodás helye alapján válhatott valaki.

Nem az volt a lényeg, hogy valaki rászolgált-e a védelemre vagy sem.

Nem az egyéni életutat és -helyzetet mérlegelték a papok, amikor a templomba menekülő emberek ellátásáról gondoskodtak. Menekült az volt, aki egy szakrális, biztonságos helyen tartózkodott, s annak a védelmét élvezte, független az ott-tartózkodás okától. 

Ma nagyon másképpen gondolkodunk. Ahogyan arra egy tanulmány felhívja a figyelmet, a Genfi Egyezmény és tulajdonképpen az egész nemzetközi menekültügyi szabályozás legfontosabb sarokpontjai az alábbiak szerint ragadhatók meg: 
(1) A nemzetközi jogi kötelezettségek kizárólag a tartózkodási hely szerinti országot terhelik;
(2) A nemzetközi jogi kötelezettségek kizárólag attól a pillanattól élnek, amikor az egyén belép az adott ország területére és menedékjog iránti kérelmet terjeszt elő;
(3) A rendszer legfontosabb alapelve, áthághatatlan kötelezettsége a visszaküldés tilalma, vagyis a non-refoulement elv;
 (4) A menedékjog iránti kérelmet előterjesztő az illegális határátlépésért és az ott-tartózkodásért nem büntethető. 

A Genfi Egyezmény logikája szerint tehát az üldöztetéstől való megalapozott félelem miatti menekülés objektíven megítélhető, s az egyén már azelőtt menekültnek minősül, mielőtt a célország ezt elismerné.

Ezért aztán az egyén belépése nem korlátozható, s az államnak csupán annyi a feladata, hogy utólag megállapítsa, hogy valóban menekültnek tekinthető az zöldhatárt átlépő személy. Azokat pedig, akik az eljárás végeztével nem minősülnek menekültnek (pontosabban mondva nemzetközi védelemre jogosultnak), haza lehet küldeni a kibocsátó országba. 

Noha ez magából a Genfi Egyezményből nem következik, a részes államok ezen alapelvek bázisán, az ENSZ útmutatása alatt gyakorlatilag közös menekültmeghatározási rendszereket építettek ki oly módon, hogy az államok anyagi- és eljárásjogi szabályai különbözőek maradtak, de a rendszerek központi elemei mégis mindenhol ugyanazok. A menedékjog iránti kérelmek elbírálása egyedileg történik annak alapján, hogy mekkora a valószínűsége annak, hogy a kérelmező visszaküldés esetén üldöztetésnek lenne kitéve. A döntések a kérelmezők által elmesélt egyedi történetek „hihetőségén” és olyan országinformációkon alapulnak, amelyeket meghatározott szervezetek állítanak össze. Érthető okokból az eljárásokban alacsony szintű a történetekre vonatkozó bizonyítási kényszer és az eljárásban hozott esetleg rossz döntés következményeként bekövetkezett visszaküldés és üldöztetés miatti félelem a kétes eseteket a kérelmező felé billenti. Ugyanezt egy brit és egy francia tanulmány is megerősíti, amely az eljárások elkerülhetetlen szubjektivitására hívja fel a figyelmet.

Jól látható tehát, hogy egy olyan rendszert tartunk fenn, amely azt a hatást éri el, hogy mindenki, akinek erre szándéka vagy kényszere van, s a legális migrációs csatornák számára nem állnak rendelkezésre, mozgásba lendüljön, és a célországba való megérkezést és a hatóságokkal való első interakciót követően a menekültügyi eljárás során egyénileg próbálja az üldöztetéstől való megalapozott félelmét bizonyítani. Ha sikerrel jár, s nemzetközi védelemben részesül, akkor az irreguláris „bemozgása” utólag igazolást nyer, s a továbbiakban legálisan tartózkodhat a célországban. Ha pedig kudarcot vall, s kérelmét elutasítják, akkor a továbbiakban a legfőbb célja az illegális tartózkodás meghosszabbítása. 

Ne legyünk álszentek!

Az egyéni üldöztetés objektivitásának megalapozására vonatkozó erőfeszítéseink szemmel láthatóan kudarcra vannak ítélve.

Kedvenc példám az afgán elismerési arány (48 százalék) és a szír elismerési arány (95 százalék) közötti különbség, amiből – ha ez egy objektív mérce lenne – arra kellene következtetnünk, hogy az Afganisztán egy sokkal jobb hely, mint Szíria. Ami nyilvánvalóan nincs így, tehát az elismerési arányt sem tekinthetjük objektívnek. Másik kedvenc példám: hogy ha valóban objektív az elismerési rendszer, akkor hogyan lehet az, hogy a legutolsó negyedéves statisztikák alapján a cseh elismerési arány 12 százalék, miközben az osztrák arány még mindig 60 százalék? Ez az eltérés ugyanis nem magyarázható kizárólag azzal, hogy minden országban különböző a kérelmezők nemzetiségi összetétele.
 
Azt is be kell látnunk, hogy a XXI. századi migrációs mozgások természete megváltozott. A Maastrichti Egyetem kutatói az általuk készített, a szakirodalomban elérhető más empirikus kutatási eredményeket is összefoglaló tanulmányukban a migrációban érintett személyek motivációit, mozgatórugóit, választásait is vizsgálták, s következőkre jutottak.

Álláspontjuk szerint egyértelműen megállapítható, hogy az irreguláris és a reguláris migrációban résztvevők döntései mögött komplex tényezők állnak, amelyek nem nélkülözik a gazdasági, szociális és politikai megfontolásokat sem. Napjaink migrációs mozgásaiban résztvevő emberek motivációi között tehát a legtöbbször egyszerre vannak jelen az olyan okok, amelyek a nemzetközi védelemre való jogosultságot megalapoznák, illetve a klasszikus gazdasági, szociális motivációk. Egy hasonló, az ausztrál kormány kérésére készített kutatás éppen ezért azt is felveti, hogy a menekült és a bevándorló közötti jogi különbségtétel olyannyira meghaladottá vált, hogy egyáltalán nem alkalmas napjaink migrációs mozgásai mögötti motivációk megértésének segítésére és a helyzet kezelésére. Ahogy egy másik tanulmány írja: mindeközben kialakult a „migráció kultúrája”, amelyet a rendelkezésre álló növekvő információmennyiség, az embercsempész-hálózatok és a transznacionális infrastruktúrák fejlődése is hajt. 

Ennek a nyilvánvalóan folyamatos és növekvő nyomással járó helyzetnek vágunk tehát neki a fent részletezett, elavult, XX. századból köztünk maradt, Genfi Egyezményen alapuló gondolkodásunkkal, amely még mindig arra fókuszál, hogy az egyéni élethelyzet vizsgálatát követően a beérkezett embereket megpróbálja szétválogatni annak alapján, hogy ki a menekült és ki a gazdasági bevándorló. Mindez, ahogy azt az elmúlt két év is megmutatta, elég reménytelen vállalkozásnak tűnik! 

Nincs ugyanakkor minden veszve, ugyanis itt lebeg előttünk az ősök példája! 

Az ókor és a középkor azon gondolkodásának maradványa, amelynek középpontjában nem a személy, hanem a helyszín áll. Nem a „menekült”, hanem a „menedék”. 

S ha megértjük ezt a gondolkodást, akkor rádöbbenünk, hogy

valódi morális kötelezettségünk nem abban áll, hogy emberek egyéni élethelyzetét megpróbáljuk objektíven megítélni.

Nem is vagyunk képesek rá. Éppen ellenkezőleg, a morális, humanitárius kötelezettség abban áll, hogy biztonságos helyet hozzunk létre mindazoknak, akiknek erre szükségünk van (legyenek ők üldöztetés elől vagy más kényszer hatására mozgásban lévők). Ezek a biztonságos helyek pedig bárhol lehetnek a világon, nem kell feltétlenül a saját országainkban lenniük. 

Pontosabban mondva: mindenhol lenniük kell, a világ konfliktusos térségeiben, az emberek eredeti lakóhelyéhez lehető legközelebb.

Ez az igazi morális kötelezettség. Ez az igazi segítség. Ezt tanítják nekünk az ősök is. 

Összesen 55 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Libakergető
2017. október 09. 15:36
Ezt a hülye hablattyot. Milyen menekülő az aki már legalább három országon keresztül jött és a zöld határon keresztül jön? Minden feltevés szerint akkor együtt működik a hatóságokkal? Márpedig az előírás, hogy a fogadó ország hatóságaival együtt kell működnie. Ez a faszi is a kiskapukat nyitogatná a migránsoknak. Hogy költöztetnénk az ilyeneket egy Nyugat-Európai ország NOGOzónájába a a családjával együtt!
Válasz erre
2
1
OberEnnsinnen
2017. október 09. 14:57
"a morális, humanitárius kötelezettség abban áll, hogy biztonságos helyet hozzunk létre mindazoknak, akiknek erre szükségünk van, a világ konfliktusos térségeiben, az emberek eredeti lakóhelyéhez lehető legközelebb. Ez az igazi morális kötelezettség. Ez az igazi segítség. Ezt tanítják nekünk az ősök is. " A biztonságot, a biztonságos helyeket kik robbantják szét háborúkkal az egész világon? Az Egyesült Államok háborúinak listája https://hu.wikipedia.org/wiki/Az_Egyes%C3%BClt_%C3%81llamok_h%C3%A1bor%C3%BAinak_list%C3%A1ja ... Ízelítő, találomra... Második amerikai expedíció Fidzsire (1858) Helyszín: Fidzsi-szigetek Flag of the United States (1851-1858).svg Egyesült Államok A Fidzsi-szigetek őslakosai győzelem Cortina-háborúk (1859–1861) Helyszín: Texas és Mexikó Flag of the United States (1858-1859).svg Egyesült Államok Flag of the Confederate States of America (1861-1863).svg Konföderáció Flag of Mexico (1823-1864, 1867-1893).svg Mexikó paramilitáris erők győzelem Pajut háború (1860) Helyszín: Nevada, Pyramid Lake Flag of the United States (1858-1859).svg Egyesült Államok Pajutok Sosonok Bannokok győzelem Reformháború (1860) Helyszín: Mexikó Az USS Saragota Flag of Mexico (1823-1864, 1867-1893).svg Mexikói liberálisok Flag of the United States (1858-1859).svg Egyesült Államok Flag of Mexico (1823-1864, 1867-1893).svg Mexikói konzervatívok győzelem Amerikai expedíció Koreába (1871) Helyszín: Kanghvado Flag of the United States (1865-1867).svg Egyesült Államok Flag of the king of Joseon.svg Csoszon győzelem ... A II. vh óta Második világháború (1941–1945) Helyszín: Európa, Csendes-óceán, Atlanti-óceán, Délkelet-Ázsia, Közel-kelet, Észak-Afrika Amerikai katonák Okinawán Flag of the Soviet Union (1936-1955).svg Szovjetunió Flag of the United States (1908-1912).svg Egyesült Államok Flag of the United Kingdom.svg Nagy-Britannia Flag of the Republic of China.svg Kínai Köztársaság Flag of France.svg Franciaország Flag of Poland.svg Lengyelország Canadian Red Ensign 1921-1957.svg Kanada Flag of Australia.svg Ausztrália Flag of New Zealand.svg Új-Zéland British Raj Red Ensign.svg Brit-India Flag of South Africa (1928-1994).svg Dél-afrikai Unió Flag of Mongolia.svg Mongólia Flag of SFR Yugoslavia.svg Jugoszlávia State Flag of Greece (1863-1924 and 1935-1970).svg Görög Királyság Flag of Denmark.svg Dánia Flag of Norway.svg Norvégia Flag of the Netherlands.svg Hollandia Flag of the Philippines.svg Fülöp-szigetek Flag of Belgium.svg Belgium Flag of Luxembourg.svg Luxemburg Flag of the Czech Republic.svg Csehszlovákia Flag of Brazil.svg Brazília Flag of Brazil.svg Mexikó Flag of Ethiopia (1897-1936; 1941-1974).svg Etióp Császárság Flag of North Vietnam (1945-1955).svg Viet Minh Flag of Korea (1882-1910).svg Koreai Felszabadítási Hadsereg Flag of the German Reich (1935–1945).svg Németország Flag of Japan.svg Japán Császárság Flag of Italy (1861-1946).svg Olaszország Flag of Hungary.svg Magyarország Flag of Romania.svg Román Királyság Flag of Bulgaria.svg Bolgár Királyság Flag of Finland.svg Finnország Flag of Thailand.svg Thaiföld Flag of Manchukuo.svg Mandzsukuo Flag of the Mengjiang.svg Mengcsiang Flag of Independent State of Croatia.svg Független Horvát Állam Flag of First Slovak Republic 1939-1945.svg Szlovákia Flag of Albania.svg Albánia győzelem Koreai háború (1950–1953) A hidegháború része Helyszín: Koreai-félsziget Harcoló amerikai és dél-korai katonák Flag of South Korea.svg Dél-Korea Flag of the United States (1908-1912).svg Egyesült Államok Flag of the United Kingdom.svg Egyesült Királyság Flag of Australia.svg Ausztrália Belgium Canadian Red Ensign 1921-1957.svg Kanada Flag of the Philippines.svg Fülöp-szigetek Flag of Colombia.svg Kolumbia Flag of Ethiopia (1897-1936; 1941-1974).svg Etióp Császárság State Flag of Greece (1863-1924 and 1935-1970).svg Görög Királyság Flag of Luxembourg.svg Luxemburg Flag of the Netherlands.svg Hollandia Flag of New Zealand.svg Új-Zéland Flag of South Africa (1928-1994).svg Dél-afrikai Unió Flag of Thailand.svg Thaiföld Flag of Turkey.svg Törökország Flag of Guatemala.svg Guatemala Flag of North Korea.svg Észak-Korea Flag of the People's Republic of China.svg Kína Flag of the Soviet Union (1936-1955).svg Szovjetunió fegyverszünet demilitarizált zóna létrehozása a két Korea között Libanoni válság (1958) (1958) Helyszín: Libanon Amerikai katona Libanonban Flag of Lebanon.svg Libanon Flag of the United States (1908-1912).svg Egyesült Államok Független Nasszerita Mozgalom Libanoni Kommunista Párt Haladó Szocialista Párt győzelem Disznó-öbölbeli invázió (1961) A hidegháború része Helyszín: Kuba Flag of the United States.svg Egyesült Államok Kubai Demokratikus Forradalmi Front Flag of Cuba.svg Kuba vereség Dominikai polgárháború (1965–1966) Helyszín: Dominikai Köztársaság Amerikai katonák a Dominikai Köztársaságban Flag of the United States.svg Egyesült Államok Flag of Brazil.svg Brazília Flag of Honduras.svg Honduras Flag of Paraguay.svg Paraguay 25px Nicaragua Flag of the Dominican Republic.svg Dominikai Köztársaság győzelem Vietnami háború (1965–1973) A hidegháború része Helyszín: Vietnam, Kambodzsa, Laosz Amerikai katonák és halott vietkongok Flag of South Vietnam.svg Vietnami Köztársaság Flag of the United States.svg Egyesült Államok Flag of South Korea.svg Dél-Korea Flag of Australia.svg Ausztrália Flag of New Zealand.svg Új-Zéland Flag of Thailand.svg Thaiföld Flag of the Philippines.svg Fülöp-szigetek Flag of the Khmer Republic.svg Khmer Köztársaság Flag of Laos (1952-1975).svg Laoszi Királyság Flag of Vietnam.svg Vietnami Demokratikus Köztársaság FNL Flag.svg Vietkong Flag of Democratic Kampuchea.svg Vörös Khmer Flag of the People's Republic of Kampuchea.svg Szabad Khmer Flag of Laos.svg Patet Lao Flag of the People's Republic of China.svg Kína vereség Észak-Vietnam újraegyesíti az országot Második shabai háború (1978) Helyszín: Zaire ( a mai Kongói Demokratikus Köztársaság) Flag of Zaire.svg Zaire Flag of France.svg Franciaország Flag of Belgium.svg Belgium Flag of the United States.svg Egyesült Államok Flag of Katanga.svg Kongói Nemzeti Felszabadítási Front győzelem Libanoni békefenntartók (1982-1984) Helyszín: Libanon Amerikai hadihajó Libanonnál Flag of Italy.svg Olaszország Flag of the United States.svg Egyesült Államok Flag of France.svg Franciaország Flag of the United Kingdom.svg Egyesült Királyság Iszlám Dzsihád Szervezete győzelem A nemzetközi békefenntartók felügyelték a Palesztin Felszabadítási Szervezet kivonulását Libanonból Grenada amerikai megszállása (1983) A hidegháború része Helyszín: Grenada A fájlhoz képjegyzet tartozik Amerikai katonák Grenadán Flag of the United States.svg Egyesült Államok Flag of Barbados.svg Barbados Flag of Jamaica.svg Jamaica Kelet-karibi Államok Szervezete Flag of Grenada.svg Grenada Népi Forradalmi Kormánya Flag of Cuba.svg Kuba győzelem Panama amerikai megszállása (1989–1990) Helyszín: Panama Amerikai katonák Panamában Egyesült Államok Panama győzelem Manuel Noriega uralmának megdöntése. Öbölháború (1990–1991) Helyszín: Irak, Kuvait, Szaúd-Arábia, Izrael Amerikai katonák Irakban Kuvait Egyesült Államok Egyesült Királyság Szaúd-Arábia Franciaország Kanada Egyiptom Szíria Katar Bahrein Egyesült Arab Emírségek Omán Banglades Flag of Iraq (1963-1991); Flag of Syria (1963-1972).svg Irak győzelem Szomáliai polgárháború (1992–1995) Helyszín: Szomália Amerikai járőr Szomáliában Egyesült Államok Egyesült Királyság Spanyolország Szaúd-Arábia Malajzia Pakisztán Olaszország India Görögország Németország Franciaország Kanada Botswana Belgium Ausztrália Szomália vereség a békefenntartók kivonulása Haiti megszállása (1994–1995) Helyszín: Haiti Amerikai katonák Haitin Egyesült Államok Lengyelország Argentína Haiti győzelem Jean-Bertrand Aristide elnök hatalmának visszaállítása. Boszniai háború (1994–1995) A délszláv háború része Helyszín: Bosznia-Hercegovina ENSZ-katonák Boszniában Flag of Bosnia and Herzegovina (1992-1998).svg Bosznia-Hercegovina Flag of the Croatian Republic of Herzeg-Bosnia.svg Herceg-Bosznia Horvátország Egyesült Államok Belgium Kanada 21. század Afganisztáni háború (2001–2014) A terrorellenes háború része Helyszín: Afganisztán Amerikai katonák Afganisztánban Egyesült Államok Afganisztán Insignia NATO Army ISAF.svg ISAF Flag of Taliban.svg Tálibok Flag of Jihad.svg Al-Kaida Mudzsahedinek Üzbegisztáni Iszlám Mozgalom Hakkáni-hálózat Kelet-turkesztáni Iszlám Mozgalom Iszlám Dzsihád Uniója Flag of Taliban.svg Afganisztáni Iszlám Emirátus győzelem/eldöntetlen A tálib állam megdöntése A kivonulás után a kabuli kormány és a tálibok harca folytatódik Iraki háború (2003–2011) A terrorellenes háború része Helyszín: Irak Amerikai katonák Irakban Egyesült Államok Egyesült Királyság Ausztrália Lengyelország Flag of the Multi-National Force – Iraq.svg MNF–I Flag of Iraq.svg Új iraki kormány Flag of Iraq (1991-2004).svg Irak AQMI Flag.svg Iraki Iszlám Állam Flag of al-Qaeda in Iraq.svg Al-Kaida Mahdi Hadsereg Iraki Iszlám Hadsereg győzelem/eldöntetlen Szaddám Huszein uralmának megdöntése A kivonulás után Irak továbbra is instabil maradt és területének jelentős részét az Iszlám Állam ellenőrzi Ocean Shield-hadművelet (2009 - ) Helyszín: Indiai-óceán, Adeni-öböl, Szomália Amerikai hadihajó lő egy kalózhajót Egyesült Államok Egyesült Királyság Dánia Hollandia Spanyolország Görögország Németország Belgium Kanada Olaszország Portugália Törökország Norvégia Ausztrália India Japán Új-Zéland Szaúd-Arábia Ukrajna Szomália Dél-Korea Szomáliai kalózok folyamatban Líbiai intervenció (2011) A líbiai polgárháború része Helyszín: Líbia Rakétaindítás egy amerikai hajóról Flag of Libya.svg Líbiai Nemzeti Felszabadítási Hadsereg Katar Egyesült Államok Belgium Bulgária Kanada Dánia Franciaország Görögország Olaszország Hollandia Hollandia Románia Spanyolország Törökország Egyesült Királyság Svédország Jordánia Egyesült Arab Emírségek Flag of Libya (1977-2011).svg Líbia győzelem Moammer Kadhafi hatalmának megdöntése Az Iszlám Állam elleni háború (2014 - ) Az iraki polgárháború, szíriai polgárháború, líbiai polgárháború, a Boko Haram elleni háború és terrorellenes háború része Helyszín: Irak, Szíria, Líbia, Nigéria Az Iszlám Állam állásainak bombázása Dánia Franciaország Németország Olaszország Luxemburg Hollandia Norvégia Portugália Spanyolország Törökország Egyesült Királyság Ő-RÜ-LET Az USA-t irányító CSŐCSELÉK nem keresztények ŐRÜLETE
Válasz erre
4
0
KannibálTatárÚr
2017. október 09. 13:53
Menekült. Meghatározás. Az ENSZ 1951-es menekültügyi egyezménye értelmében a menekült sokkal szűkebben értelmezett (1A cikk), úgymint: egy személy (tehát EGY SZEMÉLY!!!), aki „faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, illetve meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása vagy politikai meggyőződése miatti üldözéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja származási országának védelmét igénybe venni.” Ezt terjeszti ki az Egyezmény 1967-es Protokollja valamint Afrika és Latin-Amerika helyi konvenciói azokra is, akik a háború vagy más erőszak elől menekülnek saját hazájukban. Megismétlem: SAJÁT HAZÁJUKBAN!!! Tehát: a hazájukat tömegesen elhagyók NEM MENEKÜLTEK. A háború elől menekülők SAJÁT HAZÁJUKBAN menekültek. Tehát ha segítséget akarunk nekik nyújtani, otthon kell nekik azt nyújtani, ill. elfogadni. Oroszországban háború lesz. Az oroszok menekülnek a háború viszontagságai elől. Hova menekülnének, mint a Baltikumba, Finnországba, ahol meg is telepednek. Őket is támogatni fogjuk mint háborús menekülteket?
Válasz erre
0
0
Kanóc
2017. október 09. 13:46
Azért pár fontos részlet kimarad sajnos a fejtegetésből, pl. az, hogy a menekültstátusz megelőlegezése a szomszédos ország kötelessége kizárólag. Olyan sehol nincs jogilag leszögezve, hogy valaki rábök a Földgömbre és a vonatkozó országnak kötelessége az odamenekülőt befogadni, eltartani, iskoláztatni, stb. Úgynevezett 'menedékvárosok' pedig bőven vannak világszerte, vélhetőn konzulátussal, ahová be lehet adni a menekültkérelmet és addig biztonságban lehet kávézgatni török, jordán és egyéb szomszédos országok vendéglátóipari üzemegységeiben. Kötelesség legfeljebb annyi, hogy miután egy vonatkozó ország a saját állampolgárairól gondoskodni tud, a feleslegből adhat. Mert "„akinek két ruhája van, adjon annak, akinek nincs, és akinek van ennivalója, hasonlóan cselekedjék.” Dehogy egy társadalom a létét és identitását is kockára tegye, hogy korlátlanul segítsen másokon, ez őrültség, öngyilkosság, felelőtlenség stb. nem pedig humánum.
Válasz erre
12
1
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!